Kezdjük azzal, hogy én angol cégnél dolgozom, azok pedig úgy számolják a pénzügyi évet, hogy a júliusi fizetéssel érkezik a bónusz. Népszerűtlen a véleményem és fájdalmas is valamilyen szinten, de ha épp egy nagy pénzügyi célon dolgozol - mint mi a lakáson -, akkor fogni kell a bónuszt és eltömni a megtakarításokba, mintha soha nem is lett volna, aztán örülni annak, hogy mekkorát ugrott ebben a hónapban az adott megtakarítás oszlopa - vagy mekkorát csökkent a hiteled, ha épp ezen a lépésén vagy az utadnak.
Mondanám, hogy ugyanez a sorsa az éves fizetésemelésnek is, de hát khm, van ez a globális pizsamaparti, ami még mindig tart, és idén nem volt fizetésemelés. Az apró személyes megjegyzésem ide, hogy én ugye tavaly év végén váltottam munkát és a különbözetet bizony minden hónapban elrakom, ami nem kevéssel hízlalta a malacunkat.
Át kellett kicsit alakítani a kiadásaimat, mert az első hónap tanulságai után arra jutottam, hogy priorizálni akarom az úszóedzéseimet, mert a mentális egészségemre nagyon jó hatással van az a pár óra, amit erre szánok hetente, és összességében nézve nagyon jó ár-érték arányú edzést sikerült találnom.
Az élelmiszer kicsit megint kiugrott, mert egyrészt megjött az éves áfonyaszállítmányunk, másrészt kicsit elszámoltam, hogy mennyi kaja kell, ha vendégeink is jönnek, és ha már ott voltunk, megoldottuk egy körben a bevásárlást is hónap végén.
A lakással ezzel a hónapban egy picit közelebb kerültünk a célunkhoz, ha a csillagok jól állnak és megfelelő kecskéket áldozunk újholdkor, akkor augusztusban már aláírjuk végre a végleges szerződést, és onnan már csak... jaj, nem is akarok gondolni most rá, hogy mennyi meló még, de azok többé kevésbé legalább haladni fognak.
