Ne maradj le semmiről! Lájkolj minket facebookon! Tudatos hörcsög

2020. szeptember 16., szerda

Lomtalanítás projekt - Az 1:10 es szabály

 Ha olvastátok az augusztusi összefoglaló posztot, akkor már tudjátok, hogy mivel összeköltözünk, a szeptemberi egyik fókuszpontom a lomtalanítás. 

Úgy vettem észre, hogy az embereknek addig egész könnyen szokott menni a dolog, amíg a dolgok kifelé áramolnak a lakásból, de a további dolgok befelé áramlásának megállítására már nem figyelünk annyira. 

Az egyik új foglalatosságom mostanában, hogy a Minimalist podcastot hallgatom, ekkor ütötte meg a fülem a srácok 1:10-es szabálya. A dolog arról szól, hogy tudatosabban hozd haza a dolgokat, úgyhogy ha egy cucc bejön a házba, akkor ugyanabból a kategóriából 10 darabtól el kell búcsúznunk. 

Én ezt a szabályt alkalmazom jelenleg a konyhai eszközökre, ruházati cikkekre és a könyvekre is. 

Gondolom mondanom sem kell, hogy mennyi fejtörést okozott így, hogy az új pólómért cserébe mi lesz az a 10 dolog, amit feladok végre a szekrényemből, így aztán alaposan meg kellett indokoljam magamnak, hogy tényleg szükségem van arra a pólóra.

Ugyanakkor a gyakorlat két dolgot is fejleszt: egyrészt tudatosan választod meg, hogy mit engedsz be az életedbe, másrészt kiválóan fejleszti, ahogy a fiúk hívják, az elengedőizmot. 

Mivel jön az ősz, kiváló alkalom volt átnézni a zoknis fiókot, és kidobálni a nyárt kiszolgált rövid zoknikat, amiket már nem akarok még egy szezont tartogatni, csak azért, hogy utána dobjam őket ki :)


2020. szeptember 12., szombat

Tudatos hörcsög - Nagy raktárkievős projekt III.

Ahogy csökken az elfogyasztandó kaja mennyisége, úgy kellene ennek a projektnek egyre könnyebben mennie, nem igaz? Hát, a nagy büdös kakukkfüttyöt! Mert ugye mint minden rendes ember, mivel kezdenétek ti is? Nyilvánvalóan az egyszerűbb dolgokkal.. Amiből kevés van... és finom.. és szeretem... És akkor a végére mi marad? Igen, pontosan az...

Szerintem ilyenkor kell venni egy nagy, őszinte levegőt és egy kukás zsákot... Mert őszintén, ha 4 éve kerülgeted a szekrényben a sózott tibeti mókusbokát... mennyi esélye van, hogy most fogod felhasználni? Ha még ehető, oszd meg facebookon ingyenes csoportban, használd az Oliot, tedd ki a lépcsőházba egy cetlivel, hogy ingyen elvihető. Ha nem, tedd meg magadnak a szívességet, hogy fogsz egy kukás zsákot és kidobod. 

Ahogyan minden nagyobb lélegzetű lomtalanításkor, itt is ugyanazt tudom mondani: ne azt nézd, hogy mennyibe került, azt a pénzt már elköltötted. Ha nem használod, akkor csak lom. Ha lom, akkor csak foglalja az értékes helyet az életedben. Legyél hálás, de köszönj tőle el. 

A bevezető után gondolom sejtitek, hogy ebben a hónapban egy nagyobb lélegzetű lomtalanítást végeztem a kamrában és lett egy egészen üres polc, ahova be tudtam pakolni a szekrény tetején kallódó dolgokat. Vizuálisan kimondhatatlanul nagy a változás azzal, hogy nincs elől semmi, hanem mindennek lett helye a szekrényben. 

A projekt folytatódik :)

 

2020. szeptember 8., kedd

Közös budget - Te meg én az már mi?

A téma adja magát, ugyanis amikor először szó volt róla, hogy összeköltözünk, nem igazán tudtuk, hogy hogyan is kellene ezt csinálni pénzügyi szempontból. Nyilván, ha az ember összeházasodik, az más tészta, mert jogilag onnantól minden közös. 

Viszont én már sajnos tapasztalatból tudom, hogy az a hozzáállás hogy "majd kialakul", főként feszültségekhez és veszekedéshez vezet. Ugyanis a majd kialakul szemléletben azt feltételezed, hogy a másik pontosan ugyanúgy gondol mindent, mint te. És talán nem mondok újdonságot, ha elmondom, hogy nem, ez nem így van. Senki nem ikerbolygó a másikkal, főleg nem gondolatolvasó. Lehet, hogy te úgy veszed, hogy jó, akkor ezen a héten én vásárolok be, jövő héten meg te, de ebben is vannak buktatók. 

Mert tegyük fel, hogy Ámókus és Bémókus nagyjából ugyanannyit keresnek egy hónapban. 

Ámókus intézi az első bevásárlást. Régóta vezet háztartást, mondjuk ő főz, tervezi a menüt. Szépen vesz mondjuk zöldséget, gyümölcsöt, tejet, kenyeret, herzszalámit, sajtot, csirkét, tudja, hogy kifogyóban van a wctisztító, úgyhogy azt is a kosárba rak.

A következő héten Bémókuson van a sor, aki nem ilyen tapasztalt, mert mondjuk eddig nem élt egyedül, vagy mert ha egyedül is élt, minden hétvégén hazajárt mókusmamához, aki felpakolta egy hétre elég mogyoróval. Így hát Bémókus a megszokott bevásárlását intézi. Vesz nasit, üdítőt, kenyeret, tejet, herzszalámit. 

Értitek mi a gond? Mivel Ámókus és Bémókus nem beszélték meg, hogy pontosan mit is jelent a felváltva bevásárlás, egy idő után borítékolható, hogy Ámókus kiakad, hogy mindig rá jut a nagyobb anyagi megterhelés, Bémókus meg esetleg megjegyzéseket tesz arra, hogy Ámókus mennyit költ.

Többféleképpen is meg lehet oldani ezt a helyzetet, a legfontosabb viszont a kommunikáció.

Igen, ez egy nehéz, nemszeretem beszélgetés. Főleg az első. De egyre jobb és könnyebb lesz. 

Mivel nálunk mindkét oldalon úgy vannak a szüleink, hogy nulladik pillanattól közös kasszán házasok voltak, ők ebben nem nagyon tudtak tanácsot adni, viszont én adnék nektek néhány kapaszkodót, ami mentén érdemes átbeszélni a saját helyzeteteket.

1. NE legyetek közös kasszán

Igen, jól olvasod. Technikailag, amíg nem vagytok házasok, nincs semmiféle jogi védelmetek egymással szemben. Ha közös kasszán vagytok, a másik szimpla jóindulatán múlik minden. Én azt mondom, ne. Amíg nem vagytok házasok, ne legyen közös bankszámla, közös hitel meg pláne ne. Nyilván mindenki örökkön örökké tervezi a kapcsolatát, ami rendben is van így, de a közös kassza egy olyan lépés, ami a házasság után jön.

Más dolog, hogy én nem hiszek az egy közös számlában úgy egyáltalán nem hiszek, de ennek nem bizalmi vagy ilyen okai vannak, egyszerűen jöhet egy olyan élethelyzet, amikor jó, hogy van legalább 2, de inkább 3 számlátok. Amikor eljutunk ide, majd írok erről is.

2. Beszéljétek át, hogy milyen költségeitek vannak

Ha már van saját költségvetésetek, akkor ezt könnyű lesz egymás mellé rakni, ha nincs, akkor itt van néhány:

  • közművek: víz, gáz, villany, közös költség, internet, kábeltévé, stb
  • lakbér 
  • élelmiszer
  • háztartási költségek: tisztítószer, mosogatószer, villanykörték, stb stb
  • pipere
  • kocsival kapcsolatos költségek, üzemanyag, autópályamatrica, stb
  • háziállatok
  • stb

3. Beszéljétek át hogy milyen költséget osztotok meg és mit nem

Vannak az egyértelmű dolgok: közművek, lakbér, élelmiszer, háztartás az közös, a ruháit mindenki magának veszi. Vannak a szürke zónák pl a kocsi. Ezeket igenis egyesével át kell beszélni. Még egy gondolat ide: a közös költségek elköltését közös döntések kell megelőzzék. Csak hogy egy nagyon gyerekes példát hozzak, ha Ámókus és Bémókus megegyezik, hogy 5000 peták lesz az a mennyiség, amit élelmiszerre költenek egy hónapban, akkor nem érvényes, ha egyikünk azt mind chipsre költi... Ugyanígy, ha megegyeztek, hogy 2000 peták lesz a piperekeret, azt nem ér 1 darab parfümre költeni.

4. Beszéljétek meg, hogyan számoltok el

Lehet egy doboz a pulton, amibe dobáljátok a blokkokat, lehet excel tábla, amit esténként kitöltötök, csinálhatjátok hónap végén, a lényeg, hogy legyetek ebben is egy lapon, és tartsátok be.

Kezdetben sokat segíthet, ha van egy trackeretek valahol, ami lehet akár egy kockás papírlap is a konyhában, amin be lehet ikszelgetni és írni, hogy ki mire mennyit fizetett be, ki kinek mennyit utalt, stb stb.

5. Beszéljétek át a pénzügyi céljaitokat

Ágy, asztal, pénztárca. Nem mondom, hogy fillérre pontosan el kell számoltatni egymást, mert ennek semmi értelme és csak felesleges stressz, de jó tudni, hogy nagy vonalakban mire szokott költeni a másik, és milyen közös céljaitok vannak.

Mint ahogy a közös kasszát, úgy a közös megtakarítást sem tartom jó ötletnek. Azt viszont igen, hogy közös cél legyen, amire mindenki a saját számláján gyűjt. Pl kávéfőző, nyaralás, esküvő, közös lakás, stb.

6. Moneydate - pénzügyi randi

Az életben egy dolog állandó: a változás. Beírni a naptárba heti/havi 1 órát, amikor leülünk egy kávé mellé és átbeszéljük, hogy mi újság a pénzügyeinkkel, szerintem nagyon fontos. 

Az első közös költségvetésetek jó eséllyel közelíteni sem fogja a valóságot. De ha minden hónapban rászántok egy órát, akkor idővel igenis jó lesz. Emlékeztek, hogy nekem mennyire sokáig tartott megtalálni, hogy mennyit kell költenem ennivalóra egy hónapban? Vagy, amikor arról meséltem, hogy elfelejtettem, hogy a háztartásba a villanykörtéket is bele kell számolni? Nos, ez is ilyen lesz. Sosem lesz tökéletes, de segíteni fog, nagyon sokat. 

És most meséljetek Ti! Nálatok hogy volt ez? Mi vált be? Mi ment nehezen?