Az előző részben írtam arról, hogy én mi alapján tervezem a költségvetést, ha lemaradtál róla, akkor ajánlom figyelmedbe:
Budgeting- 0. lépés
Hol tartunk most?
- Tudjuk, hogy mire költöttünk az előző hónapban (mennyiért vettünk csokit, áramot, benzint, lakhatást, stb.)
- Tudjuk, hogy kategóriánként mennyi pénzt költöttünk el (alapkiadás, extrák, stb)
- Van egy listánk arról, hogy milyen éves költségeink vannak (biztosítás, állatorvos, klíma karbantartás, kazán karbantartás, műszaki vizsga, könyvtár, stb)
- Tudjuk, hogy mennyi bevételünk van
Akkor most már megmondod, hogy hogyan leszek gazdag???
Nem, bocsi. De azt elmondom, hogy én mi alapján osztom el a pénzem.
Van ez a szabály, amit úgy hívnak, hogy 50-20-20-10. Ennek számos változata van a neten, de nekem ez vált be.
Azt előre elmondom, hogy nekem nincs hitelem. Semmilyen. Ha neked van, akkor kicsit máshogy kell alakítanod a költségvetést, de ne gondolj nagy dolgokra, csak annyi, hogy amit itt rövidtávú megtakarítás (malac) alatt látsz, azt oszt fel a hiteltörlesztésre és megtakarításra.
Hogy mi? A megtakarítást te tervezed mint egy kiadást?
Igen. Ugyanis azt a FIZETÉSKOR félretesszük. Ha neked nem ismerős az a szituáció, hogy
"fizetésnap: Ami marad a hónap végén, azt majd félreteszem.
hónap vége: upsz..."
akkor gratulálok, valószínűleg neked már semmi újat nem fogok itt írni, hiszen te tök jól nyomod a spórolást-takarékoskodást :)
Ha viszont hozzám hasonlóan neked se takarékbélyeg volt a jeled az oviban, akkor neked is segíteni fog, hogy rögtön a fizetés után rakd félre, amit megtakarításra szánsz. Ha nincs ott a számládon, nem költöd el, érted...
Szóval 50-20-20-10.
50% : alapkiadások és szükségletek
Mi tartozik ide?
Minden, ami ahhoz kell, hogy élj.
- Lakbér, áram, gáz, víz, csatorna, közös költség, stb (khm... internet khm..)
- élelmiszer
- háztartási költségek (tisztítószer, mosogatószer, stb)
- munkába járás költségei
- alap pipere (tusfürdő, szappan, sampon, fogkrém, stb.)
- stb
Én személy szerint ide tényleg azt sorolom, ami kell a komfortos élethez. Élelmiszerben idetartozik a tej és a kenyér, de nem tartozik ide például a csokoládé. Piperében idetartozik a tusfürdő, de nem tartozik ide az, amit azért veszek, mert "rákívántam".
Az ökölszabály az, hogy alapkiadás minden, amire szükséged van, és extra kiadás az, amit csak akarsz.
20%: extra kiadások
Mi tartozik ide?
Nevéből adódóan, minden ami extra kiadás az alapokon kívül. A pulcsi, ami azért kell, mert tetszik, de amúgy nincs rá szükséged. A sampon, amit azért veszel, mert tetszik a csomagolása, pedig van otthon másik. Érted, ugye?
Én ezt magamban viccesen well-being alapnak hívom, ha valamire hirtelen kell egy kisebb összeg, azt is innen csippentem le, de idetartoznak az ajándékok is például.
20% rövidtávú megtakarítás, a "malac"
Ezt gondolom nem kell magyarázni. Ha 100 000 petákot keresel egy hónapban, akkor 20 000 petákot elraksz egy rövidtávú megtakarítási számlára. Kérdezz utána a bankodnál, általában nyithatsz egy ingyenes alszámlát ilyen célra. Az én bankszámlámnál két ilyen is van, én ezek között osztom szét ezt a 20 000 petákot, attól függően, hogy melyiken mire gyűjtök.
Az én olvasatomban a "rövid táv" <3 év, könnyen hozzáférhető, ha beüt a krach, mondjuk bedöglik a kazán vagy a mosógép,de eléggé elbírja a számla, ha egy nagyobb összeg kerül rá.
A blog szempontjából nyilván az egyik ilyen számlám lesz a nagyon érdekes, mert oda (is) pakolom a lakásra valót.
10% hosszútávú megtakarítás, a "dunna"
Ez itt az a 10 000 peták, ami bejön a hónap elején a számládra, elpucolod a hosszútávú megtakarításodra, és kész, vége, legközelebb majd egy messzi messzi
galaxisban időpontban látod, amikor remélhetőleg sokadmagával várja, hogy elköltsd. Ez tipikusan állampapír, befektetési számla, lekötés, stb. A te mindennapi szempontodból ez a pénz nincs, nem létezik, van valami sötét hely, ahol növekszik, mint Szmeagol agyában az őrület, és csak akkor veszed elő, amikor a NAGY MAGASZTOS CÉL megkívánja. Mondjuk a nyugdíj.
Szóval akkor a matek még egyszer:
100 000 peták érkezik a számládra egy hónapban.
50 000 petákot kell beosztanod úgy, hogy kifizess mindent, ami ahhoz kell, hogy élj.
20 000 petákot elkölthetsz magadra, hogy jól érezd magad.
20 000 petákot elteszel a malacperselybe.
10 000 petákot bevarrsz a dunnába.
Az, hogy a malacban és dunnában hogy forgatod a pénzed egy teljesen külön téma, és ha biztosra akarsz menni, vedd igénybe pénzügyi szakember segítségét (a legtöbb banknál direkt örülnek, ha kérdezel tőlük, és biztos van olyan ismerősöd, akinek eladhatod
a lelked néhány másik ismerősöd telefonszámát néhány tanácsért).
Oké, ez szép és jó, de mi van, ha én nem jövök ki az 50-ből?
Nos, ez egy nehéz kérdés. Sajnos a bölcsek köve nincs nálam, és a semmiből én sem tudok pénzt csinálni. Mindenesetre, ha úgy érzed, hogy neked az 50/20/20/10 sok, akkor próbálkozz először a másfajta felosztással. A lényeg, hogy megtakarításod MINDIG legyen. Lehet, hogy lakásod nem lesz belőle, ami szívás és nagyon sajnálom, de legalább lesz valami alapod, amiből el tudsz indulni. Például ki tudsz fizetni egy tanfolyamot, hogy jobb munkád legyen. És ha jobb munkád van, akkor már nagyobb a mozgástered. Apró lépésekkel haladj a célod felé.
De ha
őszintén ránézel a fizetésedre és azt állapítod meg, hogy bizony, ebből félre LEHETNE rakni, akkor nézd át, hogy az alapkiadásaid közül min lehetne vágni.
Nyilvánvalóan van az a szituáció, hogy zsonglőrködés kijönni a fizetésből, amin az én tanácsaim nem segítenek.
De ha úgy érzed, hogy igenis ki kellene jönni belőle, akkor bizony meg kell nézni, hogy hol "folyik el", belenézni a tükörbe és azt mondani, hogy felnőtt vagyok, kézbe veszem a pénzügyeimet.
A budgeting ebben akar segíteni, hogy ha tudod hogy mire megy el a pénzed, akkor tervezni is tudod, és megtalálod benne azokat a pontokat, amikre jobban oda kell figyelned.
A következő bejegyzésben arról írok majd, hogy hogyan is lehet megtalálni ezeket a lyukakat, és hogyan lehet jobban tervezni a költségeket.
