Ahogy csökken az elfogyasztandó kaja mennyisége, úgy kellene ennek a projektnek egyre könnyebben mennie, nem igaz? Hát, a nagy büdös kakukkfüttyöt! Mert ugye mint minden rendes ember, mivel kezdenétek ti is? Nyilvánvalóan az egyszerűbb dolgokkal.. Amiből kevés van... és finom.. és szeretem... És akkor a végére mi marad? Igen, pontosan az...
Szerintem ilyenkor kell venni egy nagy, őszinte levegőt és egy kukás zsákot... Mert őszintén, ha 4 éve kerülgeted a szekrényben a sózott tibeti mókusbokát... mennyi esélye van, hogy most fogod felhasználni? Ha még ehető, oszd meg facebookon ingyenes csoportban, használd az Oliot, tedd ki a lépcsőházba egy cetlivel, hogy ingyen elvihető. Ha nem, tedd meg magadnak a szívességet, hogy fogsz egy kukás zsákot és kidobod.
Ahogyan minden nagyobb lélegzetű lomtalanításkor, itt is ugyanazt tudom mondani: ne azt nézd, hogy mennyibe került, azt a pénzt már elköltötted. Ha nem használod, akkor csak lom. Ha lom, akkor csak foglalja az értékes helyet az életedben. Legyél hálás, de köszönj tőle el.
A bevezető után gondolom sejtitek, hogy ebben a hónapban egy nagyobb lélegzetű lomtalanítást végeztem a kamrában és lett egy egészen üres polc, ahova be tudtam pakolni a szekrény tetején kallódó dolgokat. Vizuálisan kimondhatatlanul nagy a változás azzal, hogy nincs elől semmi, hanem mindennek lett helye a szekrényben.
A projekt folytatódik :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése