Ha olvastátok már egy-két bejegyzésem, nem lesz újdonság, hogy nálam bizony az élelmiszer vásárlás a gyenge pont a költségvetésben.
Most hogy az önkéntes izolációs kedélyek kicsit nyugodni látszanak, és egyéb tennivalók lekerültek a napirendről, szeretném erre helyezni a fókuszt.
Szögezzük le: nagyon ritkán dobok ki ennivalót. Az viszont, hogy a kamraszekrény és a fagyasztó kb. 3-4 hónapig változatosan ellátna... Jelen állapotban nem tartom annyira indokoltnak ennek a fenntartását.
Persze, ahogy minden más fizikai cucc (ruha, cipő, antik porcelán mókusok...) halmozása, ez is egy pszichés gyökerű dolog inkább. Olyan családból jövök, ahol a nagymamámék éheztek a háború alatt-után, ezért belénk lett nevelve, hogy akkor vagyunk biztonságban, ha mindig tele a kamra. A nagymamám szerint a központi fűtés és a folyóvíz után a legcsodálatosabb dolog az volt, hogy a boltban mindig van ennivaló, és nem kell ötkor kelni etetni a csirkéket meg a disznókat.
Mint minden rossz beidegződést, ennek a kezelését is azzal kell kezdeni, hogy AZONOSÍTOD a rossz viselkedési mintáidat. Ahogyan sok minden másra, erre sem lesz gyors és univerzális megoldás mindenki számára, de mondok egy pár példát.
1. Unalomból/megszokásból kóvályogsz az élelmiszerboltban, amikor tulajdonképpen minden van otthon
Nyilván az unalmon egyszerűbb változtatni, mert akár a parkban is sétálhatnál, ha kilométerhiányod van. A megszokás már nehezebb, mert az az, amikor a robotpilóta visz be a boltba, aztán meg éhes vagy, nincs terved, unatkozol, ó, ez milyen érdekes, ó ez akciós és már fel is van halmozva a készlet, amivel nem tudsz mihez kezdeni.
Nekem utóbbira az vált be, hogy kijelöltem magamnak kifejezett bevásárlós napokat a héten, ÉS van egy listám a telefonban, amibe írom, hogy honnan mire van szükségem. Ez amúgy működik az online bevásárlással is, csak olyankor nem fizikailag BKVzok el a tescoba, hanem az online felületre megyek a listám alapján kattintgatni.
De most akkor nem is próbálhatok ki soha többet semmit?
Te ismered magad, te tudod, hogy mennyire kell szigorúan fogni. Viszont nekem az vált be, hogy egyrészt hagyok joker dolgokat a listán. Pl nem azt írom fel, hogy pontosan mit fogok venni, hanem ilyesmit, hogy "7 adag gyümölcs". Ez egyrészt limitál olyan szinten, hogy nem fogok egyszerre feldolgozhatatlan mennyiséget venni semmiből, másrészt mégis hagy egy kis "játszóteret" azzal kapcsolatban, hogy mi szép, mihez van kedvem; másrészt a havi nagybevásárlásban szoktam hagyni magamnak 1 dolgot, amit kipróbálhatok.
2. A dolgok egyszer kifogynak, egyszer meg hegyekben állnak otthon
Ezt könnyen lehet kezelni azzal, hogy a következő konyhai nagytakarításkor fogsz egy papírt és felírod, hogy mi van otthon. Ha nagyon pro vagy, felírhatod azt is, hogy mi mennyi idő alatt fogy el. Így, amikor tervezed a bevásárlást - majd mindjárt kitérek erre is -, vethetsz egy pillantást az otthoni készletre, és tudod, hogy mit kell még tankolni, és mit felesleges csak azért, mert "szoktam venni".
Ide tartozik az, hogy érdemes 2-3 napra, ha profibb vagy, akkor egy hétre, hónapra menüt tervezni. Kezdetnek én azt javasolom, hogy próbáld az étkezéseket két bevásárlás között megtervezni, ne ugorj egyből a havi egyszer bevásárlós, mealprepelős mókába - persze a cél lehet ez is, nyilván a tervezéssel lehet a legtöbbet spórolni.
3. Az ott pusztul meg a polcon esete
Mivel a te konyhádban te forogsz, te eszel, csakis te tudhatod, hogy mire van szükséged. Igen, szükséged. Nem az, hogy mi mutat jól a pinterestről lementett egyen üvegekben a fehérre mázolt kamrában a natúr fenyő stelázsin, hanem, hogy mi az, amit tényleg használsz. Ugyanis amit nem használsz, azt felesleges csak azért megvenni, hogy legyen. Ugyanez a helyzet akkor is, ha mondjuk olyan receptet használsz, ami egy baromi specifikus alapanyagért kiált, de tulajdonképpen csak egy falatnyi kell belőle, a maradék meg... hát, ott pusztul a polcon a következő költözésig.
Ilyenkor érdemes megkérdezni az ismerőseidet, hátha valaki megszán egy teáskanál görögszénával vagy egy evőkanál narancsvirágvízzel.
4. Háborúban jól jön / anyukám is így szokta / ezt várják tőlem el
Oké, megosztó leszek, jöhetnek a vérmókusok meg a savköpőmenyét. 10 évig meg voltam róla győződve, hogy nekem lekvárt KELL főznöm nyáron. Úgy, hogy évente kb. 2 üveggel eszünk meg, azt is csak palacsintába... És tudjátok mit? Attól még nem leszel a világ szégyene, ha azt az évi 2 üveg lekvárt a boltban veszed, vagy mondjuk fagyasztott gyümölcsből csinálod meg frissen.
Persze, ha lekváros vagy, ne vedd magadra, ez csak egy példa. De nem muszáj aszalni vagy kenyeret sütni naponta, vagy ... A lényeg, hogy azonosítsd azt a szokást, amit csak azért csinálsz, mert úgy gondolod, hogy kell.
Ilyen például az is, hogy elkezdték a járvány kitörésekor 50 kilójával felvásárolni a lisztet, cukrot, olajat meg több kiló élesztőt, aztán ott pusztult meg. Vagy amikor ünnepek előtt megrohanják a boltokat, mintha nem lenne holnap. A legdrágább élelmiszer mindig az, amit kidobsz. Ha mást nem is viszel magaddal ebből a cikkből, légyszi, ezt az egy gondolatot égesd be a fejedbe.
5. Dehát ez akciós
Nem mondom, hogy ne vedd meg, ha akciós, hülye is lennék ilyet mondani. Viszont csak annyit és csak akkor vedd meg, amennyi és amikor tényleg kell. Mondjak egy titkot? Az akciók ciklikusak. Ha nem veszel 3 tálcát az akciós babkonzervből csak 2 darabot (mert mondjuk annyi fogy el), akkor sem maradsz le semmiről, mert lesz még akcióban.
Ugyanez van a német diszkontáruházat tematikus napjaival. Lesznek. Általában a két-három boltláncban 1-2 hét eltéréssel, ráadásul kb ugyanazt lehet kapni. Még mindig a fülemben cseng évekkel ezelőttről a mondat a csepeli Lidlből, amikor mi azon tanakodtunk az ázsiai napokon, hogy melyik szószt kóstoljuk meg, mellettünk a kiscsalád meg kartonjával vitte a rákszirmot meg az indiai fűszeres chipset, mert "nem tudom mi az, de akciós, hozzad az egészet, most olcsó, ha sz*r, majd kidobjuk". Meh...
6. Márkahűség, tökéletesség
Élelmiszeripari körökben mozogva bizony igaz a mondás, hogy a márkás terméket a saját márkástól legtöbbször az különbözteti meg, hogy amikor kifogy a címke a csomagoló gépből, másikat tesznek bele. Ez nem mindenre igaz, de elég sok mindenre igen. Próbálgasd, ha találsz egy jó saját márkásat sokkal olcsóbban, miért ne vennéd azt? A német diszkontok tejtermékei, vagy a tesco saját márkás tésztái, hogy mást ne mondjak...
A zöldség-gyümölcs osztályos is érdemes körülnézni. Egyrészt több boltban van már imperfect / minket is lehet szeretni szekció, ahol jóval a tökéletes címlap zöldség/gyümölcs ára alatt lehet kicsit göcsörtösebb, kicsit görbébb, kicsit kisebb, kicsit nagyobb árukat venni. Ez gyakorlatban a tescoban pl annyit jelent, hogy egy szép, egyenes eukonform uborka áráért kapsz 3 kisebb, de ugyanolyan finom, csak görbe uborkát. Vagy épp 1 kilós édesburgonyát. Vagy a pennyben fél kiló szép halványsárga paprika áráért kapsz egy kilót, amin vannak piros pozsgák. Semmi baja, ugyanúgy eláll, ugyanolyan finom.
Másrészt, ha tudod, hogy aznap/másnap fel akarod használni a zöldséget, érdemes a sárga/piros címkés polcokon nézelődni, én gombát pl szinte mindig találok potom pénzekért.
Azt tudom ajánlani, hogy vezess magadnak egy kis listát, dicsérd meg magad, amikor megállítod magad a rossz szokásodban, ha nem is mindig sikerül, legalább ismerd fel. Ha spórolni is sikerül - márpedig fog -, vezetheted külön listában, gyűjtheted malacperselyben, ezzel is közelebb kerülve a célodhoz.
Én sem vagyok tökéletes, iszonyatosan nehéz és nem megy egyik napról a másikra. Ezért is hívom magam tudatos hörcsögnek, majd idővel talán csak tudatos leszek, hörcsög nélkül :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése